Code of Conduct (MI-magatartási kódex)
Angol megfelelő: code of conduct (AI code of conduct)
A Code of Conduct az MI-kormányzásban egy önkéntes, írásban rögzített szabálygyűjtemény arról, hogyan fejleszt vagy használ egy szervezet mesterséges intelligenciát: nem jogszabály, viszont ha egy cég kimondja, mérhető rajta, tartja-e magát hozzá.
A kifejezésnek az MI körül három jól elkülönülő használata van. Az első a nemzetközi: a G7-országok a Hirosima-folyamat keretében 2023 októberében fogadták el a fejlett MI-rendszereket fejlesztő szervezeteknek szóló nemzetközi magatartási kódexet (International Code of Conduct for Organizations Developing Advanced AI Systems), egy irányelvgyűjteménnyel együtt. A kódex önkéntes, tehát nem hoz kötelezettséget, a vállalás lényege, hogy a fejlesztő a kockázatokat a kiadás előtt méri, az eredményt közzéteszi és a visszaéléseket jelenti.
A második használat az európai: az EU MI-rendelete (AI Act, hatályba lépett 2024. augusztus 1-jén) a NEM magas kockázatú rendszerekre nem ír elő kötelezettséget, hanem önkéntes magatartási kódexek készítését bátorítja, amelyekben a szolgáltatók önként vállalják a magas kockázatú rendszerekre írt követelmények egy részét (ez a rendelet 95. cikke).
Ezt nem szabad összekeverni a gyakorlati kódexszel (code of practice): az a rendelet 56. cikke szerint az általános célú MI-modellek gyártóinak szól és aki aláírja, annál a megfelelés vélelmezett, tehát jogi súlya van; az általános célú modellek gyakorlati kódexét 2025. július 10-én tették közzé.
A harmadik, hétköznapi jelentés a vállalati: egy belső MI-magatartási kódex, ami leírja, a munkatársak mire használhatják a gépet, mit nem adhatnak be neki és ki felel a kimenetért. Ez sem jogszabály, viszont munkajogi és adatvédelmi következménye van, tehát a szabályzatok közé tartozik.
Ez a szócikk a 2026. szeptember 16-i állapotot írja le; a rendelet cikkeinek száma nem változik, a kódexek szövege viszont verziózott, ezért a hivatkozásnál a kiadás dátuma is kell.
Példa: Egy harmincfős magyar ügynökség egyik munkatársa ügyféladatot másol egy ingyenes csevegőbotba, mert senki nem mondta, hogy nem szabad. A tanulság nem a tiltás, hanem a kódex: egy kétoldalas MI-magatartási kódex, ami négy dolgot mond ki. Mit szabad beadni a gépnek (nyilvános anyagot), mit nem (ügyféladatot, szerződést, jelszót), ki nézi át a kimenetet, mielőtt az ügyfélhez ér, plusz hova kell szólni, ha valami elcsúszott. Aláíratva, a belépési csomag része. A mérce egyszerű: egy új munkatárs az első héten meg tudja mondani, hol áll a dokumentum, plusz mi a négy pont.
Forrás: Angol Wikipedia, „Hiroshima AI Process" szócikk (a 2023. októberi elfogadás, plusz az önkéntesség), lekérve 2026-09-16-án, másodlagos forrás. Angol Wikipedia, „Artificial Intelligence Act" szócikk (hatálybalépés 2024-08-01, az önkéntes magatartási kódex a nem magas kockázatú rendszerekre, a gyakorlati kódex 2025-07-10-i közzététele), ugyanígy, másodlagos forrás. A 95. és 56. cikk számozása az (EU) 2024/1689 rendelet szövegéből ismert; az EUR-Lex lekérés ebben a körben a preambulumnál elakadt, a cikkek szövegét szó szerint nem olvastuk újra.
Rokon fogalmak: EU AI Act, MI-kormányzás, guardrail, AI alignment, shadow AI, jogosultsági mátrix, eszkalációs szabály